Hirdetés

Hirdetés

Facebook oldaldoboz

Címkék

1. világháború (8) 1915 (2) 1956 (5) 2. világháború (2) 44. gyalogezred (8) ákos (1) all blacks (1) alsónána (1) andy warhol (1) animáció (2) anime (1) aurora (1) avanti ragazzi di budapest (2) a legbátrabb város (1) balassagyarmat (1) bánya rap (1) bárdudvarnok (1) beatles (1) becsület napja (1) bereményi géza (2) betörés (1) blikk (1) blind myself (1) bogáncs (1) böhönye (1) bolívia (1) bon yurt (1) bor (1) bors (1) boys on the docks (1) brasnyó antal (1) brujeria (1) budafok (1) budapest (6) budatétény (1) Bug (2) chestyni (2) che guevara (1) claudius czibulka (1) csányi sándor (1) cseh tamás (2) csíkszereda (2) csonka sándor (1) csordás józsef (1) dalai láma (1) dobogókő (1) dr hajdú miklós (1) dr stamler lajos (1) dunaszerdahely (1) duna tv (1) eduardo rózsa flores (1) Eduard kreysa (1) eger (1) egri vár (1) éles gábor (1) emlékház (1) emlékmű (1) eperjes károly (1) erdély (4) esküdt lajos (1) etika (1) falkafolk (1) fekete istván (1) felderítés (1) ferenczi györgy (1) film (5) főtér (1) futball (2) galícia (7) gárdonyi géza (1) geréb (1) gerebje (1) gölle (1) gróf balázs (1) gyárfás trio (1) hadifogság (1) hadisír (1) hadművelet (1) haka (1) harci gáz (1) hausz mihály (1) helyey lászló (1) hétköznapi csalódások (1) hevesi tamás (1) hortobágy (1) hősi halott (6) hot jazz band (1) hs7 (1) ifiház (1) illegál (2) illyés gyula (1) iparművészeti múzeum (1) irodalom (9) isao takahata (1) jakab benke nándor (1) jálics ernő (1) james joyce (1) japán (1) jégkorong (3) kálomista gábor (2) kamionka-strumilowa (3) kaposszentbenedek (1) kaposvár (10) karácsony (1) ka mate (1) kecskemét (1) kecskemétfilm (1) keidel antal (1) keleti temető (1) kemény pál (1) kepes andrás (1) képregény (1) kerekes band (1) kiss gábor (1) kisvejke (1) kitörés (1) kolumbia (1) kop (1) kormorán (1) lajkó félix (1) lany-polskie (1) lapajowka (1) lazio (1) liverpool (1) maccabi (1) magashegyi underground (1) magyar kupa (1) majsamiklósvár (1) makám (1) marian cozma (2) marilyn monroe (1) mátyás király (1) mesék mátyás királyról (1) miért? (2) miháld (1) milodánovics péter (1) minaret (1) misimackó (1) mlsz (2) molnár anikó (1) monica porter (1) móricz zsigmond (1) mtk (1) múzeum (2) muzsikás (1) mystery gang (1) nagy imre (2) novyi stav (2) novyi staz (1) olaszország (1) orbán jános dénes (1) összmagyar szurkolói szövetség (1) ostrom (1) öszsz (1) paintball (1) pálffy istván (1) panoptikum (1) pécs (2) persona non grata (1) petőfi irodalmi múzeum (1) pilis (1) pilisszentkereszt (1) pokorny lia (1) pop art (1) puskás ferenc (1) puskás hungary (1) puszták népe (1) rackajam (1) rácz vali (1) radnóti miklós (2) rákóczi (1) reichard béla (1) reviczky gábor (1) rizsa (1) rögbi (1) romantikus erőszak (1) rosseb (3) rózsa fesztivál (1) rúzsa magdi (1) sajtó (1) sándor tamás (1) sapizhanka (2) sebestyén márta (2) sick room (1) ska p (1) sport (8) steaua (1) sustain (2) szabás (1) szarvas józsef (1) székely himnusz (1) székely nyelvlecke magyaroknak (1) szemán ábel (1) személyes (5) széna tér (1) szentlászló (1) sziget fesztivál (1) szirtes ági (1) szívcsakra (1) szíven szúrt ország (2) szurdok völgy (1) tag der ehre (1) teleki (1) temető (1) trianon (2) turisas (1) tüzérség (1) ujváry lászló (1) új zéland (1) ukrajna (6) ultra (3) universal (1) város a város alatt (1) vatera (1) veszprém (2) vikár béla (1) vikidál gyula (1) világháború (2) vissza a gyerekkorba (1) vitézy lászló (1) wyrfarkas (1) yehudi menuin (1) zene (15) zene világnapja (1) zics (1) zóltance (1) Címkefelhő

Friss topikok

  • Gérard Duchemin: Most nézem, nagyon jó film. (2015.06.16. 22:03) Viharos Emberöltő
  • Contra: Megrendítő, de mégis happy end, ahogy mondani szokták. Kár, hogy az az embertípus, aki a főszerepl... (2010.12.27. 11:09) Karácsony reggelén
  • Contra: Érdekesség: Kaposvár 1956-os történetének egyik szereplője volt a 2008 februárjában elhunyt Kunsza... (2010.08.24. 16:31) Palackba zárt történelem
  • Kiß B.: Ma este 23.30-kor újra adja az M2! (2010.08.20. 18:40) A Hortobágy legendája
  • kozlony: www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=23998 (2010.06.22. 10:07) Rózsa Fesztivál 2010

Most online

Volt, nincs...

2010.01.08. 10:03 Kiß B.

Elnézést kérek mindenkitől, hogy hosszú hallgatás után csak most jelentkezek. Azok, akik régről ismernek, talán tudják az okát is: betörtek hozzánk.
November 16-án, hétfőn épp a munkahelyemen készültem a másnapi rendezvényünkre, amikor délután öt óra magasságában zaklatottan telefonált a feleségem, hogy az imént beszélt a szomszéddal, aki azzal hívta, hogy betörtek hozzájuk, és ahogy látja hozzánk is. Amint tudtam, buszra szálltam, majd metróra. Soha nem tűnt olyan hosszúnak a Határ út és az Árpád híd közötti távolság, mint aznap. Aztán a Lehel térnél újra megszólalt a telefonom, a feleségem sírva szólt bele, hogy hazaért, és mindenünket elvitték. Nem tudom leírni azt az indulatot, ami bennem kavargott, a metróállomástól hazáig rohanva tettem meg az utat. Addigra a rendőröknek már hírük-hamvuk nem volt. Azzal a képtelen kéréssel hagyták ott a feleségemet, hogy ne menjen be a lakásba, nehogy tönkretegye a nyomokat, amíg a helyszínelők ki nem érnek, viszont mondja meg, hogy pontosan mi hiányzik. A helyszínelők, pedig igen lassan érkeztek. Több órát álltunk kint a gangon a metsző hidegben, amíg megérkeztek, amin csak a szomszédok biztató szava és forró teája enyhített valamelyest. Először a szomszéd lakásban kezdtek, ahol kisebb volt a kár. Itt körülbelül egy órát időztek, majd következett a mi lakásunk. Senkinek nem kívánom, hogy úgy lépjen be a saját otthonába, ahogy akkor én mentem. Minden összetörve, összedobálva, a földre szórva. Már ami megmaradt. A párom apró filléres ékszerei összetaposva, saját fehérneműmön, iskolai bizonyítványaimon, diplomámon sáros lábnyomok, könyvekből lapok kitépve, és még az ágyunkat is kettétörték. Több órán át helyszíneltek, addig kétségbeesés, melankólia, düh és bosszúvágy kavargott bennem. Közben feljött egy szomszéd az alattunk lévő szintről, akitől megtudtuk, hogy hozzájuk pár nappal korábban törtek be. Náluk is törtek-zúztak, rongáltak, az összes nadrágját elvitték, úgy, hogy másnap alig tudott dolgozni menni. Ráadásul nekik alig egy éves kisbabájuk van, a felesége egész héten mindössze másfél órára ment el otthonról boltba és gyógyszertárba. Ennyi idő elég volt. A szembe szomszédaink, akikhez ugyancsak betörtek sem hagyták sokáig őrizetlenül a lakást. A férj buszsofőr, délutáni műszakba ment, délután fél háromkor indult el otthonról, a feleség tanítónő, ötre ért haza, ő értesített minket. Ráadásul a lépcsőházban rengeteg a kismama, mindenki ismer mindenkit, szóval, ha bárki otthon lett volna a lépcsőtől jobbra eső három lakásból, nem tudtak volna betörni. De nem volt otthon senki, és ezt hívatlan látogatóink pontosan tudták.
Tudni érdemes, hogy a ház előtt gyakorlatilag éjjel-nappal áll egy autó, amiben nem túl bizalomgerjesztő egyének ücsörögnek, olykor pedig nem túl diszkréten bömböltetik a zenét. Ha valakik, hát ők pontosan tudhatták, ki mikor van otthon. Amíg a helyszínelők dolgoztak, sorra értek haza a szomszédok a munkából, és már vagy hét-nyolc férfi gyürkőzött volna neki utánanézni az ominózus autónak (ami ebben a pillanatban éppen nem állt a ház előtt), amikor a rendőrök óva intettek mindenkit a forrófejűségtől. Éjfél volt, amikor távoztak. Az elkövetők a szembe szomszéd ajtaját tokostól törték be, nálunk a külső tömör faajtónak, és a belső normál ajtónak is elvágták, és szó szerint kitépték a zárát egy speciális zártörő szerszámmal. Tehát nem először tettek ilyent. A módszereik azonban amatőrök voltak, minden tele volt újlenyomattal és lábnyommal. Azonban a helyszínelők szerint csak két-három nyom volt „használható” a több tucatnyiból. Ez meglepett, a CSI sorozatok korában az ember evidenciának veszi, hogy egy apró hajszálból el lehet kapni egy harminc évvel korábban elkövetett gyilkosság tettesét. Úgy néz ki, Magyarországon csak tettenéréssel lehet elfogni a mezei betörőket is. Nem is kecsegtettek minket azzal a hiú ábránddal, hogy meglesznek. Ráadásul, ha el is kapják őket, nem valószínű, hogy börtönbe zárják őket. Ezek az elkövetők rendszerint kiskorúak. Persze a háttérben ott áll a mázsás börtönviselt nagytestvér is, hogy egy esetleges tettenérésnél segítsen. Amúgy szintén a nyomrögzítőktől tudjuk meg, hogy egy közönséges bűnöző fogva tartása nagyjából nettó tízezer forint, amit mi, adófizetők állunk. Egy nagypályás bűnözőé még több. Ez azért van, mert a fogvatartottnak joga van bőségesen és egészségesen étkezni, kábeltévét nézni, internetezni, gyúrni, folyóiratokhoz és könyvekhez jutni. Belegondolva abba, hogy a társadalom szélesebb rétegének nincsenek ilyen lehetőségei, és abba, hogy egy elitélt fogvatatási költségéből kb. két rendőrjárőr bére és felszerelése kikerülne, még inkább hangsúlyos a kérdés, hogy miért nem látni rendőröket sehol, csak futballmeccseken? A helyszínelők amúgy húztak némi figyelemreméltó párhuzamot a rabok rezsijének csökkentése és az olcsóbb autópályák építésének lehetősége között, amivel mélységesen egyetértek.
Nem irigylésre méltó szakma a nyomrögzítőké, mindenki első bánata, keserűsége, dühe az ő nyakukba szakad. Ráadásul nem hittem volna, hogy ilyen gyakorisággal. Nyilván nem gondoltam, hogy egy lakásbetörés a címlapokra kívánkozik, azonban az a szám meglepett, hogy egy mezei novemberi hétfői napon mi voltunk a hetedik esete csak a 13. kerületben, úgy, hogy még két címre ki kellett utánunk menniük. Azon is meglepődtem, hogy a pesti ismerőseim zömének, különösen azoknak, akik nem puccos környéken, hanem inkább munkás-kerületekben élnek, van közvetlen hasonló tapasztalata, vagy személyes, vagy a szűkebb környezetében történt hasonló esetekről. Általában nem is nekik kell elmagyarázni, miért fogékonyabb a társadalom jelentős része – különösen azok, akik dolgoznak, de nem felsővezetőként, így minden megkeresett forintjukért pontosan tudják mennyit kellett küzdeni – a közrend megerősítésére.
Két ajtó, és a lépcsőház volt biztonsági zárral kulcsra zárva. Ha tudom, hogy be fognak törni hozzám, akkor sem tehettem volna többet az értékeimért. Csak ha otthon maradok. Milyen világ az, ahol az ember egész nap otthon ül, vagy retteg a munkahelyén, hogy a tárgyai még az övék e?
Eltelt másfél hónap, az ügyünk állítólag a 8. kerületi kapitányságra (?) került át, fejlemény természetesen egyelőre semmi.
Arról még nem írtam, milyen volt felfedezni a hiányzó dolgokat: nincs fényképezőgépünk, eltűnt a költözésre félretett pénz, eltűnt a párom előző mobilja, amit csak azért nem adott el, mert azzal készítette nagymamájáról életében az utolsó fotót, amit nem volt szíve kitörölni. Nincs mp3 lejátszóm, nincs napszemüvegem, és így tovább. No és persze nincs laptopom. Most arról nem beszélek, mennyi hétvégén vállalt munka árán vettem, aki tudja egy új gép árát, és ismeri a közalkalmazotti béreket, az megérti ezt is. De az csak a vas. Viszont a feleségem grafikai munkái (ő egyébként gép nélkül dolgozni sem tud), az összes zenénk, filmünk, rengeteg fényképünk végleg elveszett. A nagyszüleim, a családom minden adata, amit évek során beszélgetésekből, régi családi levelekből szedtem össze morzsánként nincs többé. Nincsenek meg az írásaim. Az orgazda első dolga bizonyára egy formatálás volt. Öt csak a hardver érdekelte, az emlékek, a gondolatok nem. Körülbelül tucatnyi félkész, vagy inkább majdnem kész írásom meg sem születik már soha.
Ti tudjátok a legjobban, hogy nem vagyok egy termékeny blogger, nem írok naponta, de ez csak azért van így, mert szeretek alapos munkát végezni. Tucatnyi olyan írásom veszett kárba, ami már meg volt írva, csupán hiányzott egy fénykép egy síremlékről, amiért egyszer el akartam utazni, hogy elkészítsem azt, vagy hiányzott egy nehezen beszerezhető kötetből pár sor idézet, esetenként, pedig néhány szín, gondolat, ami nélkül úgy éreztem, nem az igazi a munka. Ráadásul elszántam magam, és hónapok alatt írtam egy kisregényt is. Tulajdonképpen az írás megvolt pár hét alatt, de hónapokig jártam különböző könyvtárakba, az ország különböző pontjain a történethez kapcsolódó helyszíneken, ástam bele magam egykori hírlapokba, gyűjtöttem anyagot, és rendszereztem azokat, hogy az utolsó részletig hiteles és korrekt legyen a történet. Már az utolsó pont is ki volt téve, de nálam az írás úgy működik, hogy ha elkészül, félreteszem, majd pár nap múlva hideg fejjel újra előveszem, és akkor igazítom teljesen fazonra. Már csak ez volt hátra. Ezt az utolsó fázist azonban más végezte el helyettem. Akkor az volt az első érzésem, hogy nem írok többet.
Külön szomorúság volt számomra az, hogy másnap a német nagykövet asszonyt fogadtam, aki elé azzal kellett állnom, hogy sajnálom, de a tervezett programot át kell alakítanunk, mert a számítógépemen volt annak a tanulmányi vetélkedőnek az anyaga, ami a nap egyik fő pontját képezte volna. Másnap a párommal, az ő gyermekkori barátnőjével, és annak amerikai vőlegényével elmentünk vacsorázni. Utóbbi ragaszkodott hozzá, hogy ő szeretné állni a számlát, ugyanis ő az egyetlen, akit nem raboltak ki a héten. Ő ugyanis most jött először hazánkba, és már az első este ellopták a menyasszonya tárcáját egy étteremben. Gondolhatjuk, milyen kép alakulhat ki rólunk a világban. Amúgy az amerikai srácnak külön hálás vagyok. Az ünnepeket otthon töltötte, azonban pár napja újra Magyarországra utazott. Nem üres kézzel, hanem egy laptoppal, amit nagyon jutányos áron bocsátott a rendelkezésemre. Igaz kissé kopottas, azonban egy gyengébb új gép is legalább háromszor ennyibe került volna, amit pillanatnyilag nem engedhetnék meg magamnak. Még küzdök egy kicsit az angol billentyűzettel, de írok. Írok, mert sokan közületek lelket öntöttetek belém, és hiányoltátok az új bejegyzéseket. Szóval írok újra. Egészen amíg, amíg van, aki elolvassa.
 

9 komment

Címkék: személyes betörés

A bejegyzés trackback címe:

https://rossebezred.blog.hu/api/trackback/id/tr201656603

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

aroon · http://ultraskaposvar.com/ 2010.01.08. 15:13:11

Sajnálatos, ami töretnént, de jó, hogy ebből is ki tudtad hozzni az iróniát -amennyire ugyebár lehetett egy ilyen történetből-, nehéz lehetett rávenni magad a cikkre és higadtsággal megírni azt. Az ország amerikaiasodása meg egyre undorítóbb lesz, de az ellen meg aligha tudunk valamit tenni, amig a kissrácoknak ömlik a szenny a tévéből meg netről... na majd talán a szavazás hoz valami változást...

Majom Miklós Fan Club 2010.01.08. 18:35:57

anno minket is kirámoltak, annyi volt a szerencse, hogy akció közben értünk haza és a tettes kénytelen volt kiugrani az ablakon. csomó ujjlenyomatot hagyott hátra, természetesen nem kapták el.
a digitális anyagokért nagy kár, nem akarok utólag okoskodni, de a fontos anyagokat MINDIG rakd fel az internetre valami tárhelyre.
CSI meg jó sorozat, csak már ott sántít, hogy a helyszínelők fegyver viselési engedéllyel meg letartóztatásokkal elejétől a végéig végig viszik az ügyet... másrészt meg szerinted itthon hány elkövetőről van DNS minta?

gabesz7004 2010.01.09. 00:13:03

Tényleg nagyon szomorú ami történt, akkor is, most is mélységesen felzaklatott a történet, mert tudtam hogy minden egyet ellopott vagy tönkretett tárgy beszerzése, milyen keserves és fáradtsagos munka árán valósulhatott meg. Nem tudom ki mit érez ilyenkor, de tudva hogy mennyi pótolhatatlan ÉRTÉK veszett el örökre, nekem ölni lenne kedvem! Persze lehetne jönni azzal, hogy az nem lenne arányos a betöréssel, de engem ez már nem érdekel! Nem érdekel, mert annyira elpofátlanodtak a cigánybűnözők ebben az országban, hogy csak fegyverrel és vérrel lehet megállítani őket. Nem érdekel, mert milyen ország az ahol a többség dolgozik s fizeti az adókat, hogy eltartsa a(z egyenlőre még) kisebbséget segélyekkel, börtönök fentartásával. Milyen ország az ahol gyakorlatilag a magyaroknak csak kötelességeik vannak, míg a cigányoknak csak jogaik? Hogy tudák ennyire elkúrni ezt a vezetőik 1945, de különösen 1990 óta? ELÉG VOLT! Jöjjön egy olyan párt akinek van megoldása, bátorsága, erkölcsi alapja az ország gatyába rázásához és tegye meg sürgősen!

Kiß B. 2010.01.09. 08:52:05

gabesz: Abban mindenképp igazad van, hogy csak azért fajulhattak így el a dolgok, mert nincs visszatartó ereje a törvénynek. Amíg gyilkosok 10-15 évet kapnak, amíg közvagyonból sikkasztók aprópénzzel kiválthatják magukat, akkor a piti bűnöző mitől féljen? Persze tudjuk mi meccsről, hogy tud erélyes is lenni a hatóság, csak éppen a bűnözőkkel szemben nem, aminek nyilván politikai okai vannak.
A leggusztustalanabb az volt, hogy még az új lakás avatójára félretett literes Unikumot is levették a szekrényről, gondolom, hogy koccintsanak a nagy fogásra. Egy hónapja nem tudtam volna ilyen higgadtan írni erről, és tartok tőle, ha szemtől-szemben állnék az elkövetőkkel nem lenne egyszerű megőriznem a hidegvéremet. Én nem akarok igazságot osztani, de a hatóságtól elvárnám, hogy védje meg az igazamat. Úgy tűnik, hiába...

MMFC: Tudnál javasolni valami jó tárhelyet ahova szövegeket is lehet pakolni?

Majom Miklós Fan Club 2010.01.09. 10:02:49

szerintem legegyszerűbb módszer a gmailben szépen új levél írása, melléklet csatolása, majd mentés piszkozatként. mellékletbe meg azt raksz amit akarsz, legjobb ha becsomagolod a cuccot, akkor mehet bele kép meg szöveg is dögivel. ha meg írtál az anyaghoz, egyszerűen lecseréled a frissebbre. 7 giga nem hiszem hogy megtelik, ha mégis simán nyitsz egy új gmail fiókot.
én anno a szakdolgozataimat a freemailen tartottam vész esetére. :)

Kiß B. 2010.01.09. 10:51:18

@Majom Miklós Fan Club: Végül is járható az út, de azt hittem, tudsz valami olyant, mint a photobucket vagy a picasa csak szöveges dokumentumokkal.

endreandras 2010.01.09. 11:27:03

sajnálom, hogy elég régóta nem hallottam felőled és most is így, ilyen formában. ha belegondolok, hogy nekem is mennyi fontos, értékes, nehezen összevásárolt cuccom van... belegondolni is rossz.
a cigányok és elítéltek útépítései kampányát támogatom én is, sőt akár segélyért cserébe igenis végezhetnének munkát! milyen tiszta lenne az ország, Budapest, ha ezek az emberek megdolgoznának a mi pénzünkből adott segélyükért.

Majom Miklós Fan Club 2010.01.09. 11:35:44

@-kraci-: veszel egy pendrive-ot és a nyakadban hordod láncon.

Kiß B. 2010.01.09. 13:59:46

@endreandras: Alapvetően két dologgal lehetne szerintem megalapozni a közbiztonság alapjait.
Az első az, hogy olyan szellemben alkossanak törvényeket, hogy azok élhessenek az állampolgári jogaikkal, akik teljesítik az állampolgári kötelezettségeiket. Persze fontos a szociális háló, és a rászorulók megsegítése, de ez nem egyenlő azzal a gyakorlattal, ami most megy, hogy látatlanban felmentünk minden bűnözőt annak a nehéz körülményeire hivatkozva. Rengeteg olyan becsületes ember él (természetesen a cigányok között is), aki ugyancsak nehéz körülmények között nőtt fel és él, mégis becsületes maradt. Őket köpi, minket köp arcon a mai gyakorlat.
Az állam ha nem tudja megvédeni azokat akik fenntartják, tehát az adófizetőit, akkor azok nem tudnak gondoskodni a szociálisan rászorulókról sem.
Amíg a börtön kvázi szállodaszámba megy, addig nincs bűntető jellege, és visszatartó ereje sem. Pedig ugye mennyit hallunk a prevenció fontosságáról!