Nagy Imre, 1956 mártír miniszterelnöke 1896. június 7-én született Kaposváron. Miután a szabadságharc leverése után, a Jugoszláv nagykövetség kiadta a Szovjet hatóságoknak, családjával együtt egy ideig Romániában tartották fogva. Ott vetette papírra önéletrajzi írását Viharos Emberöltő címmel, mellyel a születésétől 1918-ig jutott.
Értékes ez az írás, nekem kaposvárinak főképp, hisz Nagy Imre ez időszak nagy részét szülővárosában, Kaposváron töltötte. Nem politikai szerepét akarom megítélni, de úgy gondolom, érdekes adalékokat tartalmaz a 20. század egyik legnagyobb magyar történelmi személyiségéről.
Kevesen tudják, de Nagy Imre egész életében magával hordott valamit, az első világháborútól kezdve. Utolsó kívánsága a kivégzése előtt az volt, hogy a kezében tarthassa azt. 1958. június 15-én, Nagy Imre egy zacskó kaposvári földdel a kezében halt meg, melyet édesanyjától kapott.
Hadd idézzek a Nagy Imre Alapítvány kiadásában megjelent önéletrajzból:
„Somogyot, a tájat, a népét, szokásait,
beszédét nagyon szerettem. Somogyi
származásomra, rokonságomra, fajtám-
ra nagyon büszke lettem és az is mara-
dok. A somogyi „rosseb” nekem is sza-
vam járása volt. (Most már leszoktam
róla.) De minden, ami somogyi, nagyon
a lelkemhez nőtt és a mai napig szivem mélyé-
ig megragad és vonz. Valahányszor a Si-
ónál átléptem a megyehatárt, (akkor
még ott volt a határ) csak akkor érez-
tem igazán otthon magamat, erdők, ber-
kek, ligetek, dombok-völgyek, patakok,
jól megmunkált termőföldek, nagy nyá-
jak, csordák, falkák, -s a jellegzetes so-
mogyi tájszólás, s mind ezen felül a nép,
- ez az én hazám. Nagyon mélyen belém vésődött:
Lankás Somogynak napja nevelte
Borral, buzával rokon a lelke
Szülték és óvják az áldott dombok
Durva tatárhad várait nem rontotta
A Krimi mezőkről tegnap jött
át tán a jókötüsű gyerek
Ősi imádság buggyan a száján:
Hogy a rossebb egye meg!”
Különösen, akik ismerik a gerebes történetemet, azok tudják, hogy mit jelentenek ezek a sorok, a „Rosseb ezred” dala, egy ekkora ember szájából.
És ha már könyvet ajánlok, ajánlok mellé egy filmet is. Mészáros Márta Temetetlen halott című filmje elsősorban Nagy Imre börtönben töltött idejét tárja fel, de bemutatja a Viharos Emberöltő keletkezését is. Nem egy pörgős, vidám mozi, de aki valami mélyebbre vágyik, nem fog benne csalódni!