Csak előre Rosseb!

Édes barátaim, olyan ez éppen,
mint az az ember ottan a mesében.
Az élet egyszer csak őrája gondolt,
mi meg mesélni kezdtünk róla: „Hol volt...”,
majd rázuhant a mázsás, szörnyü mennybolt,
s mi ezt meséljük róla sírva: „Nem volt...”
Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra,
mint önmagának dermedt-néma szobra.
Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.
Hol volt, hol nem volt a világon egyszer.

Száz éve, 1909. május 5-én született Radnóti Miklós, magyar költő. Nem tudhatom, hogy másnak a munkássága mit jelent. Nekem sokat. Pusztán a „Nem tudhatom…” című verse miatt is.

A megalakult Szövetség a következő kérdéseket kezeli prioritásként:

1. A 2008. november 1-én Dunaszerdahelyentörtént események alapos, minden részletre kiterjedő vizsgálatának elősegítése.
2. Kapcsolatfelvétel a Magyar Labdarúgó SzövetségElnökével, azzal a céllal, hogy kizárólag szurkolók egyetértésével dönthessenek szurkolókat érintő kérdésekben. Háromoldalú tárgyalások kezdeményezése az MLSZ és az RTL Klub bevonásával a tévés közvetítések szurkolóknak megfelelő időpontjainak kiválasztásának érdekében.
3. A Zéró Tolerancia kiáltvány, valamint a Bencze-féleintézkedési terv felülvizsgálatának elősegítése.

Mára virradóra egy bolíviai szállodában egy székely és egy ír fiatalemberrel egyetemben tűzharcban elhunyt Eduardo Rózsa-Flores. Különböző források katonaként, kalandorként, színészként, íróként, publicistaként említik, a bolíviai sajtó, mint terroristát emlegeti. Talán nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, ő volt a jobboldali Che Guevara.

Az alábbi video, Szemán Ábel munkája, önmagért beszél. Profi kivitelezésű alkotásról van szó, amit már önmagában az igényessége miatt is betettem anno a könyvjelzőim közé. Másrészről, mint városvédőt, és a helytörténet szerelmesét a témaválasztás is megfogott. Ezúttal pedig Széna tér című írásomhoz ajánlom, mint hiteles történelmi segédforrást. A képek nem hazudnak. Kellenek az ilyen alkotások, hogy Cseh Tamáshoz és Bereményihez hasonlóan mi is észrevegyük a történelmet jártunkban-keltünkben két Combino és Pláza között, és meghallgassuk, mit üzen.

1945. február 11.

A szovjet hadsereg december 5. óta ostromolja Budapestet. A főváros megtartása vagy eleste stratégiailag fontos mindkét félnek. A védők, a források szerint 43900 magyar illetve német katona több mint negyede sérült és harcképtelen. Ételük és lőszerkészletük elfogyott. Hatvannégy évvel ezelőtt, így hangzott az utolsó rádióüzenet a magyar-német haderő főparancsnokának, Karl Pfeffer Wildenbruchnak: "Az élelem elfogyott, az utolsó töltény a fegyvercsövekben. Megadás vagy harc nélküli lemészárlás, ez a választás Budapest védői számára. Ezért úgy határoztam, hogy az utolsó harcképes német és magyar egységekkel kitörök!"

Negyvenezer katona sorakozott fel a várban, hogy a Széna téren át eljussanak a Budai hegyekbe. 758 főnek sikerült.